Meglepő: a gáz jobban megéri, mint a napenergia

A mai rezsiköltségek mellett egy-egy ingatlan fenntartási költségét és az esetleges eladáskor a vételárát nagyban befolyásolhatja az ingatlan energiafogyasztása. A Lakás fő ingatlanos blog megvizsgálta, kikalkulálta, hogy megéri-e napkollektort telepíteni az ingatlanra, s arra a válaszra jutott, hogy nem. A nap melegét felhasználó táblákat a tetőn kell elhelyezni, legjobb déli irányba. A rossz tájolás radikálisan csökkenti a táblák használati értékét, ezért fontos vásárlás előtt meggyőződni az ingatlan ilyen irányú adottságairól. A csak meleg víz készítésére alkalmas rendszerek a család létszámától függően 3-4 kollektortáblából és egy 300-400 literes tartályból állnak.

Ennek ára az olcsóbb síkkollektoros megoldás mellett szereléssel együtt 1,6 millió forint az egyik legnagyobb hazai forgalmazó árlistája alapján – írja a Lakás fő ingatlanos blog. Amennyiben fűtésrásegítésre is használnák a rendszert, máris 2 millió forint felett az ár, amennyiben a kollektorokat jégeső ellen védő távirányításos alumíniumredőnnyel is szeretnék rendelkezni, már közel jár a 2,5 millió forinthoz. A tapasztalat alapján a fűtésrásegítés hatásfoka a nullához közelít, különösen a hagyományos fűtési rendszerrel szerelt házakban, ahol az őszi-téli hónapokban szinte soha nem éri el a kollektorban termelt víz hőmérséklete a fűtéshez elégséges hőmérsékletet. Feltételezve, hogy a következő 25 évben nem lesz olyan jégeső, amely tönkreteheti a kollektortáblákat a tetőn (főleg a csöves táblák vannak nagyobb veszélynek kitéve), a redőnyök árát is meg lehet spórolni, tehát megúszható a kaland 1,6 millió forintból. Az állam és az önkormányzatok néha támogatják a megújuló energiaforrások telepítését, ez legutóbb 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást jelentett. Ezeket az összegeket alapul véve a teljes befektetés 1,3 millió forint volt, ezért egy 4 személyt kiszolgáló meleg vizes kollektorrendszert lehet kapni. Mikorra térül meg a befektetés? Az ezzel foglalkozó oldalak a legképtelenebb megtérülési időket közlik, néha 3-5 évet is írnak, mindenféle megajoule-okkal tarkított táblázat alapján. Az első kérdés: vajon mennyibe kerül egyáltalán a meleg víz előállítása? Erre a a nyári gázszámla adja meg a választ. Egy átlagos nyári gázszámla, ami már fűtést nem, csak a melegvíz-készítés és a főzés költségét tartalmazza, 10 ezer forint körül van. Ebből a gázszolgáltatás alapdíja 1250, a főzés-sütés díja legyen legalább 1500 forint. Eszerint tehát 7250 forint megy el a meleg vízre minden hónapban. Legyen a rendszer élettartama 20 év, amit komoly felújítás nélkül kibír. Ha se javításra, se karbantartásra nem kell költeni a 20 év alatt és a berendezés minden hónapban megtermeli a szükséges meleg vizet, minden hónapban 10 078 forint árú földgázt ki tud váltani a rendszert. Mivel ennyibe összesen nem kerül jelenleg a meleg vízre, látszólag nem éri meg a rendszer. A gáz árának növekedésének figyelembe vételével 20 év alatt 450 ezer forint haszon lesz, de akkori forintban. Ezt már csak az inflációval kell visszaosztani, így 20 év alatt a teljes haszon mai értéken mintegy 140 ezer forint, de csak akkor, ha sem az üzemeltetésre, sem a szervizelésre egy fillért sem költeni, és a jégeső sem tette tönkre a táblákat. A kollektor szivattyúi és vezérlőrendszere azonban nem kevés elektromos áramot is fogyaszt. Napi 40 forinttal számolva összesen 292 ezer forint költség keletkezik 20 év alatt mai árakon számolva. Húsz év alatt összességében egy alulbecsült 250 ezer forint szerelési és a karbantartási költséggel számolva máris 400 ezer forint a mínusz 20 év alatt. Állami támogatás nélkül 700 ezer forint lenne a veszteség, redőnyökkel már millió feletti a ráfizetés. Az ingatlan értékét a ráfordítás tehát valószínűleg nem emeli, inkább csak jobban eladhatóvá teszi.